fuggvenyek.md

Függvények

A függvények egyfajta sablonok, egy konkrét feladat végrehajtására alkalmasak. Egy függvénynek általában valamilyen bemenő [Input] adat(ok)ra van szüksége, és valamilyen kimenő [Output] adatot állít elő, azaz visszatér egy értékkel.

A függvényekkel két dolgot csinálunk a programokban:

• Definiálhatunk új, saját függvényeket.
• Meghívhatunk függvényeket.

Függvények definiálása

Saját függvények megadásához definiálnunk kell őket. Ez Python nyelven mindig így néz ki:

• A paraméterlista elemeit paramétereknek nevezzük, ezek a függvény bemenő adatai (x négyzet esetén az x egy paraméter).
• A paraméterlista lehet üres, de a kerek zárójeleket ilyenkor is ki kell írni!
• Ha egynél több paramétere van egy függvénynek, azokat vesszővel választjuk el egymástól.

• A függvény bemenő adataira, paramétereire a nevükkel kell hivatkozni a függvény törzsében, a változókhoz hasonlóan.
• Egy függvényből visszatérni a return kulcsszóval lehet. Ekkor a függvény kimenete (visszatérített értéke) a return melletti érték lesz.
• A függvényhez tartozó utasításokat egy blokk jelöli ki, amit a definíció elején található kettőspont jelöl. A blokkhoz tartozó utasításokat 4 szóközzel, vagy egy tabulátorral beljebb kell írni!

Függvények hívása

Ahhoz, hogy a függvényeket felhasználjuk, meg kell hívnunk őket. A függvényhíváshoz mindig 2 dologra van szükség:

1. A függvény nevére,
2. Az argumentumlista megadására (kerek zárójelpár).

Példa függvényhívásokra:

• Először a negyzet_kerulet() függvényt hívjuk, 1 argumentummal. Ez az argumentum a 20, ami egy egész szám típusú érték.
• Aztán a print() függvényt hívjuk, 1 argumentummal. Az átadott bemeneti érték a "Python life" szöveg (sztring). Ez a függvény azért más színű, mert a print() függvény beépített függvény, azaz nem mi definiáltuk, hanem része a nyelvnek.
• Végül a teglalap_terulet() függvényt hívjuk, 2 argumentummal. A két argumentum rendre a 100 és a 20 egész számok.

Vegyük például a következő programot:

Amikor a kerulet változónak értéket adunk, először a jobb oldal hajtódik végre. Meghívjuk a saját negyzet_kerulet() függvényünket, a 20 argumentummal. A vezérlés átkerül a függvényhez, az oldal nevű paraméter pedig ebben a függvényhívásban a 20 értéket veszi fel.

Ezután végrehajtjuk a függvény utasításait. Kiszámoljuk a 4 * oldal kifejezés értékét, ami 80.

A függvény itt befejezi a működését, a return kulcsszóval visszaadjuk a kiszámolt a értéket.

A vezérlés visszakerül a főprogramhoz, a függvény által visszaadott 80 értéket behelyettesítjük a hívás helyére. A kerulet változóban tároljuk a 80 értéket.

Végül egy print() függvényhívás következik, aminek 1 db argumentuma lesz: a kerulet változóban tárolt érték. A függvény a futtatás után kiírja a képernyőre a 80 értéket.

MEGJEGYZÉS
Az olyan függvényeket, amelyek nem térnek vissza semmilyen értékkel (nincs outputjuk) eljárásoknak nevezzük. Ilyen például a beépített print() függvény is, ami kiír a képernyőre, de nem tér vissza semmilyen értékkel.

Vissza a főoldalra